lét-tojás arany, szikje kiválok
arany tojásszik, pirosra pirkad
válik a szemhéj, lentre és fentre
kúpos erős csőr, bontja a héjat
íme sötéten, ülöm a fészkem
nagy kerek égnek, épsége rajtam
csőrbe-körömbe, tartom a gyöngyet
nagy kerek föld meghajlik alattam
lét-tojás arany köldöke voltam
mégis az égről semmit se tudtam
arany tojásszik pirosra pirkadt
mégis a földről semmit se tudtam
járok a fényben tudatlan vétlen
fénybe levélbe öltöm a sarkam
nagy kerek égre kitátva csőröm
nagy kerek föld meghajlik alattam
tárirá tári tári tári 4x
búza-selyemben járom a táncot
búza-selyemre szoknya csapódik
éj-tafotásan sújt le a zöldre
éj-tafotásan összecsukódik
két vezértollam egyre növekszik
éj-tafotásan lassú a táncom
húzom a szárnyam búza-selyemben
tárirá-tári hívom a párom
tárirá tári tári tári…
két vezértollam egyre növekszik
tárirá tári tári tári
éj-tafotásan egyre tülekszik
tárirá tári tári tári
búza-selyemben húzom a szárnyam
tárirá tári tári tári
fénybe levélbe öltöm a sarkam
tárirá tári tári tári
éj-tafotásan lassú a táncom
tárirá tári tári tári
csőrbe-körömbe tartom a gyongyet
tárirá tári tári tári
nagy kerek föld meghajlik alattam
tárirá tári tári tári
égre selyemre hívom a társam
tárirá tári tári tári
tárirá tári tári tári…
s feljő az éjszakából, az orca fenn világol
megébred páros holdja, világol új dologra
mi alkonyul ha virrad, mi alkonyul ha virrad
alá alá a csillag, alá alá a csillag
(Kiss Anna – Gryllus Vilmos)