Hegycsúcsra szállott a keselyűk vénje,
Társakat szólít, őket hívogatja:
Keselyűim jöjjetek a völgybe,
Jóllakozni híres harcosokból,
Életükben lándzsaforgatókból.
Hevernek némán már a jó vitézek,
Kardjuk kicsorbult, barna vér belepte,
Keselyűhad száll alá a völgybe,
Ünnepelnek, tort vigadnak értük,
Ünnepelnek, tort vigadnak értük,
Mindenkire jut egy görbecsőrű.
Gyertek csak, gyertek táncba, jó vitézek,
Kék Tengri vár már érző lelketekre,
Elnyugodván, fáradván a holtak,
Tárt szemekbe hull nyila a Holdnak,
Tárt szívekbe hull nyila a Holdnak,
És a vérek szépen összefolynak.
(bolgár népdal alapján:
Makám együttes, Somogyi István)