Édes fiát anyja hívja
messziről kiált
gyere vissza édes fiam
hív édesanyád.
Én hívlak, a hűs forrásod
mesebéli szép lámpásod
sátoros ég fészke-alja
gyönge tested betakarja.
Anyám, anyám, édesanyám
nem mehetek én már vissza
ha meglátnád holtra válnál
közeledni koldus fiad.
Füstnek ködje, beton-erdő
habzsolja fel piros vérem
ereimben drótok futnak
vasak, gyárak, vezetékek.
Csak meghalni megyek vissza
szülőházban kiterítve
mosd le testem édesanyám
virágok közt bomlok széjjel.
(Juhász Ferenc verse alapján Keresztes Barna)