Bontsunk szárnyat, nő a Nap ereje,
megmosdatnak minket majd az egek.
Menjünk pajtás, hej, ladi-ladi-lom!
Édes szellő keltsd a szeretőmet,
súgd meg néki, a lovat megültem,
szállok hozzá.
Villámok közt zúgó zivatarban
a Jóisten tudja, élve-holtan,
szállok hozzá.
(Bajdázó)