Egy képre gondolok, tudod,
hol végre zöldágra jutok,
a napom meztelen, fesd meg ezt,
átlátszó víz legyen, patakok …
egy képet fess, de olyat,
hol színes patakban fürdünk!
Egy képre gondolok, tudod,
hol végre zöldágra jutok,
a napom meztelen, fesd meg ezt,
átlátszó víz legyen, patakok
(Bereményi Géza – Cseh Tamás)