Egy vén fán ül három holló
ó jaj, ó jaj, ó fájdalom!
Egy fán ül három holló,
ében a tolluk, villámló
ében a tolluk, villámló
Az egyik mondja: Társaim!
Hol lesz ebédünk bajtársim?
Amott a zöld mezőben lenn
nyugszik egy hős élettelen,
amott a zöld mezőben lenn
nyugszik egy hős élettelen.
Kutyái is ott fekszenek
gazdájuk mellett őrködnek
sólyma a magasból figyel
egy madár sem mehet közel
egy madár sem mehet közel
Odaléptet egy gyenge őz
úgy tűnik, mint egy karcsú szűz
festi arcát vörös folt
csókolt szerelme már megholt
(angol ballada, fordítás
Hollóének Hungarica)