Szerelmesek, szerelmesek! Halljátok? Égi dob pereg.
A búcsúzás, az indulás nagy perce már elérkezett.
A tevehajcsár jó korán ébren volt, csak egy szót kíván,
Már készen áll a karaván. Ó, társaim, ébredjetek!
A készület sok hangja szól, csengõre csengõ válaszol,
A végtelenbe vándorol s egyenként indul a menet.
Megfordított gyertyák alatt, ahol a kék függöny hasad,
Kilép csodálatos csapat, minden titkok felfénylenek.
Forog, forog az égburok, szívedre ólomsúlyt dobott,
Nehéz álmodtól óvakodj, vesd el a könnyû életet.
Te õr, vigyázz! Itt az idõ! Nem alhatik az õrizõ.
Ó, szív, barátot keresõ, indulj, mert vár a kedvesed.
(Rumi – Vas István)