Ötödszörre jöttem
és akkor sem kívántak
anyám szíve alól
késsel kivágtak
őzgida fiúként
mindig félre álltam
szűkölő mosollyal
csak a szélre vártam
nőttek szégyenemre
agancsos csontjaim
titkoltam, őriztem
vénséges gondjaim
tűzzel hivalkodtam
megégettem testem
égből lezuhanva
fagyos földre estem
szarvaimmal vakon
ha magamat támadtam
sebeimből mégis
hétszer föltámadtam
ittam nadragulyát
étkem volt beléndek
szellemeket hívtam
de szemeim elégtek
a fekete halállal
háromszor beszéltem
értettem szavát
de vinnyogtam és féltem
jöttek boszorkányok
és jöttek a tündérek
az asszonyok és lányok
mondták meg mit érek
jönnek a varázslók
jönnek tűz emberek
ha poklomat megjárom
az vagyok ki leszek
(Paulinyi Tamás)