Hadd járja a szellő
ördögűző táncát
rázza le magáról
kóróból font láncát
bújjon patakágyba
kússzon a sziklára
kilenc szürke szarvas
megriasztására
Rege róka vén apóka
kilenc fia feredőben
ott ittak haj a rengőbe
nem is igen tanítgatta
őket bojtárnak sem adta
inkább küldte lopva-lesve
rengetegbe szarvaslesre
Hadd járja a szellő…
Havasokban, hogy füleltek
szarvasok nyomán, hogy mentek
nemes gím csapásra leltek
a nagy gímet nyomon űzik
hát a nyom csak szűnik-tűnik
keresik kutatják soká
válnak kilenc szarvasokká
Hadd járja a szellő…
(Szörényi Levente)